anorexia, bulimia, elhízás,, étkezési zavarok

Anorexia

Ha segíteni szeretnénk, akkor elsődlegesen azt kell megértenünk, hogy mit érez a beteg, és miért érzi azt. Ha tudjuk, hogy nem érzi magát szépnek, és ez azért van, mert nagyon kevés az önbizalma, akkor tudatosan ezen az úton segíthetünk. Most olyan anorexiában szenvedő betegek vallomásait gyűjtöttük össze, akik azóta már meggyógyultak. Ma már ők is irracionális dolognak tekintik saját viselkedésüket. Ha megpróbáljuk az ő szemükkel nézni a világot, akkor nagyobb eséllyel és hatékonysággal segíthetünk:

„Odáig süllyedtem le, hogy egész nap tornáztam, víz helyett napi 2liter hashajtó teákat ittam, 3 napig semmit nem ettem utána egy darab almát ettem és újra 3 napig semmit nem ettem, napi 5db fogyokúrás kapszulákat vettem be. Ahol étel szagot éreztem akkor nem vettem levegőt, mert attól féltem, hogy étel szagtól hízni fogok. Számomra mindenki gonosz volt. Az volt már a célom, hogy egyre még többet foggyak.”

„Állandóan szorongok, rossz a kedvem, van,mikor ok nélkül elkezdek sírni, alig eszek, kívánom az ételeket, de amint tükörbe nézek, elmegy a kedvem (178 cm és 57kg vagyok.) Mindenáron le akarok fogyni, alig bírok tükörbenézni. Az embereket ellenségeimnek tekintem, úgy érzem, mindenki rajtam nevet, vagy engem beszél ki, és képtelen vagyok jól érezni magam.”

„És ha most szuper alakom lenne, megoldódna minden problémám amim van, és végre nem úgy kelnék fel reggel, h. ma is milyen undorítóan nézek ki.. Nem akarom szégyellni magam bikiniben, vagy a barátom előtt fehérneműben, vagy mikor tesin öltözünk át..”

„Az elmúlt 3-4 hónap a folyamatos evésről és hányásról szólt, néha emiatt késtem suliból, vagy nem is mentem, néha csak azért ettem mert hányni akartam… Nem tudom mi van velem, néha úgy érzem h beteg vagyok, néha h ez normális, és nincs semmi gond velem.”

„Már fáj, annyit ettem, a hasam, mint egy terhesé, irány a vécé. Szörnyű, borzalom, egy ötezredik „soha többé”, és átkozom magam, hogy csak szégyenben süllyedek a föld alá, nem teljes fizikai valómban, a temetésemen.”

„Kisgyerekkorom óta betegesen imádom az édességet. Mindig több és több kellett. De egészséges életmódot élőként visszafogtam magam. Ez kínkeserves szenvedés volt. Arról ábrándoztam, lefogyok kórosan, csakis azért, hogy hízókúrára legyek fogva, és ehessek büntetlenül sok sütit.”

Rossz érzés végigolvasni a sok szenvedő, segélykérő írást, de ha valaki meg szeretné érteni, hogy mi zajlik le ilyenkor egy étkezési zavarokkal küzdő fejében, akkor ez a leghatékonyabb út.  A történeteket teljes egészében ezen az oldalon olvashatja el minden érdeklődő: http://www.varoszoba.hu/filter/anorexia