A vírusos betegségek közül, az egyik legfertőzőbb, a szintén cseppfertőzés útján terjedő bárányhimlő.

 

A betegség gyermekkorban a tünetek megjelenése után általában 1-2 hét alatt lezajlik. A cseppfertőzéssel a szervezetbe kerülő vírus megfertőzi a légúti nyálkahártya sejtjeit, és kapcsolatba kerül a dendritikus sejtekkel (antigén-bemutató sejtek), amik elviszik a vírust a regionális nyirokcsomókba. Ott szaporodik, majd nagyjából a 4-6. napon megjelenik a vérben (elsődleges virémia), ekkor még tünetmentesen. Ezután a retikuloendoteliális sejtekben (retikuláris kötőszövetben található fagocitáló sejtek) szaporodik, majd körülbelül a fertőzést követő 14. napon ismét nagy számban megjelenik a vérben (másodlagos virémia). Ekkor fertőzi meg a bőr sejtjeit is, és jönnek létre a hólyagok. A nyirokcsomóban megfertőződnek a T-limfociták is, amik vándorlásukkal gyakorlatilag beviszik a vírust a bőrbe. Mivel a bőr gazdag idegvégződésekben, azokon keresztül jut be a vírus az idegek dúcaiba, bár ez a véren keresztül is történhet.

 

A bőrön az első lépésben a ún. makulák jelenek meg, majd göbcsék (papulák) és végül a hólyagok (vezikulák). A hólyagok belseje lassan, néhány nap alatt zavarossá, gennyessé válik (pusztula). Ezután a közepe megszárad, pörkösödik, majd leválik és a gyógyulás következik. A pörk már nem fertőz.

 

A hólyagok száma néhány tucattól, akár több százig terjedhet. Azon betegeknél, akik hajlamosak az ekcémára, több kiütés jelentkezhet. A másodikként vagy harmadikként megbetegedő családtagnál általában súlyosabb a bárányhimlő lefolyása.