stressz, eustressz, distressz

Az eustressz

A stressz lényegében kétféle lehet. Az eustressz, pozitív stresszt jelent, mely során több pozitív hatás is éri a szervezetet, többek között a teljesítőképesség, a koncentrációképesség javulása. A stressz másik fajtája a distressz. Ez lényegében mind azokat a negatív folyamatokat takarja, amelyek a túl magas stressz szint következményei. A stresszt kiváltó tényezők közül több automatikusan magas stressz szintet, azaz distresszt vált ki. Ilyen esemény lehet a munka elvesztése, halál, vagy valamilyen betegség. Míg vannak olyan stresszt okozó tényezők, amik pozitív izgatottságot okoznak. Ilyen a nyaralás, költözés, vagy valamilyen ünnep.

A stressz görbe

Egy görbével lehet a legjobban szemléltetni, hogy mi a különbség a stressz fajtái, folyamatai között. Ezen az ábrán azt láthatjuk, hogy ahogy a különböző események, történések hatására emelkedik a stressz szint, addig a teljesítőképességben milyen változások következnek be. Láthatjuk, hogy amíg viszonylag alacsony a stressz szint, addig egy kicsit nő a teljesítőképesség. Amint a stressz elkezd jobban emelkedni a teljesítőképesség is vele, egy bizonyos szintig. A tetőpont után, már olyan magas stresszről beszélhetünk, ami már csökkenti a teljesítőképességet.

Egyéni stressz görbe

A stressz görbe mindenkinél másképp alakul. Az, hogy mekkora  az a stressz szint, ami már eustresszt, vagy éppen distresszt vált ki a szervezetből az sokszor szituációtól és helyzetektől is függ. A cél elérése az eustressz állapota lenne, amikor a stressz segítségével, jóval megnövelhetjük a teljesítőképességünk. A stresszt azonban nehéz kordában tartani, így könnyen kibillenhetünk ebből az ideális állapotból.