Új betegcsoport a gluténre érzékenyek között - nem cöliákiás glutén szenzitivitás

 

Mindkét esetben ugyanazok a panaszok: hasfájás, puffadás, hasmenés, ritkábban előfordulhat bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati (vetélés, meddőség) tünet is, jelentkezhet potenciazavar, alvászavar, ízületi probléma vagy akár úgynevezett „agyköd” is. Mégis van egy lényeges különbség, ami miatt fontos tudni, hogy a gluténnel összefüggésbe hozható betegségek (Gluten Related Disorders) közül pontosan melyikben szenved a beteg – magyarázza a gasztroenterológus. Hiszen míg az autoimmun eredetű cöliákia esetében kimutatható a vékonybél károsodás, és számítani lehet társuló betegségekre (pl. pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség stb.), addig a nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) esetében nincs vékonybél károsodás és nem jelentkeznek a társuló betegségek. Ez utóbbi a jóval nagyobb csoport: becslések szerint a felnőtt lakosság 6-10 százalékát érinti, több százezer embert. 

 

 

Dr. Juhász Márk arra hívja fel a figyelmet, hogy éppen a társuló betegségek megelőzése miatt fontos tudni, hogy cöliákiában vagy NCGS-ben szenved-e valaki. Ma már tudott, hogy a cöliákia esetében a családtagokat létfontosságú kiszűrni, hiszen a közvetlen rokonok a legveszélyeztetettebbek, a betegség ugyanis öröklődik. A szakember tapasztalata alapján sokan nem mennek orvoshoz, mivel a gluténmentes diétával (nem esznek búzát, árpát, rozst) enyhülnek a tüneteik. Ez szerinte azért baj, mert így nem derül ki, hogy van-e bélkárosodásuk, számíthatnak-e társuló betegségekre vagy esetleg a gyerekeik is hajlamosak-e a betegségre.

 

 

Az is előfordulhat, hogy úgy kezd valaki diétázni (pl. „paleózni”), hogy tévesen gondolja magát gluténérzékenynek. Hasonló tünetek utalhatnak ugyanis több, más betegségre is, pl. irritábilis bél szindrómára is, melyet kezelni kell. Ezért a kereskedelmi forgalomban kapható ún. lisztérzékenységi gyorstesztek és az öndiagnózis helyett az alapos orvosi kivizsgálást javasolja a szakember.