Munka, magánélet, megnövekedett munkatempó. Stressz.

Stresszhormonok

Stresszhelyzetben a hípothalamus utasítástára a mellékvesék mirigyeiben stresszhormonok termelődnek. Láncreakciót indítva el szervezetünkben: kitágulnak a pupillák, az immunrendszer nagyobb mennyiségű fehérvérsejtet kezd el termelni, gyorsabban ver a szív, javul a végtagok vérellásá, szaporábbá válik a légzés, ami az áramló vért oxigénnel tölti fel, nő az izomtónus. 

Miért vagyunk feszültek?

A válasz ismét a múltban keresendő. A vészhelyzet előidézte készenléti állapotban két megoldás létezett: megküzdeni vagy elmenekülni. A fizikai aktivitás kioltotta a stressz által kiváltott kémiai reakciókat, így a csata vagy menekülés végeztével nem maradt semmilyen utóhatás.  Napjainkban: a stresszt okozó határidők elől elfutni vagy a főnökünkkel fizikailag megküzdeni nem tudunk (nem javasolt :) ), mégis megpróbálunk valahogyan védekezni a kialakult helyzettel szemben. Ám gyakorta egyik stresszes helyzetből esünk a másikba, a szervezetnek nincs elég ideje megnyugodni. Így válik a folyamatos stressz mérgezővé. 

Miért ártalmas a stressz?

A szervezet pozitív munkája amit a stressz leküzdésére irányít, szervezetünk ellen fordul. Szívünk megnövekedett munkája kimerültséget okoz növekszik az infarktus kockázata. A tónusban lévő izmok begörcsölhetnek, fej- és hátfájást idézve elő. Az immunrendszer az érzékelt stressz alapján sérülések bekövetkezésére készül fel, emiatt megnövekszik a fehérvérsejtek száma és céltalan keringésük allergiákhoz vagy különböző autoimmun betegségekhez vezethez. Kimerülnek a stresszhormonokat termelő mellékvesék, az idegekkel együtt. 

A stressz kezelése ezért életbevágóan fontos feladat egészségünk megtartása érdekében!

Megoldás - stresszoldás

10 egyszerű módszer segítségével csökkenthetjük fizikai és idegi kimerültségünket vagy akár ellenállóbbá tehetjük szervezetünket. A tíz leghatásosabb gondűző a következő cikkben!