A depresszió hat általános típusa

Súlyos depresszió

A depresszió klasszikus típusa. A súlyos depresszió olyan állapot, amelyben a sötét hangulat mindent elural, az alany leveszíti az érdeklődést mindenfajta tevékenység iránt, még azok iránt is, amelyek általában kellemesek. Az ilyen típusú depresszió tünetei között szerepel az alvásprobléma, az étvágyban, vagy a testsúlyban beállt változás, az energiavesztés, illetve, hogy a beteg magát értéktelennek érzi. Halálvágy, vagy öngyilkossági gondolatok fordulhatnak elő. Általában pszichoterápiát és gyógyszeres kezelést alkalmaznak a beteg gyógyítására. Néhány súlyos depresszióban szenvedő alany esetében, akiknél a terápia és az antidepresszáns gyógyszerek nem enyhítettek a tüneteken, az elektrokonvulzív kezelés hatékony lehet.

Állandó, vagy tartós depressziós rendellenesség

A korábban dysthymia-nak nevezett ilyen típusú depresszió lehangoltságra, tartós nyomott hangulatra utal, amely legalább két évig tart, de gyakran előfordul, hogy nem éri el a súlyos depresszió intenzitását. Sok ilyen típusban szenvedő ember képes a mindennapi működésre, ám az idő nagyrészében lehangoltan, vagy örömtelenül érzi magát. Egyéb tünetei lehetnek még változások az étvágyban, jelentkezhetnek alvászavarok, kevés energia, alacsony, vagy rossz önértékelés, reménytelenség.

Bipoláris zavar

A bipoláris zavarban szenvedő embereknél – akiket másként mániás depressziós betegeknek is neveznek – depressziós epizódok vannak, de átmennek szokatlanul magas energia- vagy aktivitási időszakon is. A mániás tünetek a depressziós tünetek ellentétjei: grandiózus ötletek, irreálisan magas önértékelés, csökkent alvásigény, gondolatok és nagyobb aktivitású tevékenységek jellemzik, valamit felgyorsul az élvezetek hajszolása, beleértve a szexuális éhséget, a túlköltekezést és a kockázatvállalást. A mániákus gyakran érzi magát nagyszerűen, de ez nem tart sokáig, önpusztító viselkedéshez vezet és általában depressziós időszak követi. A bipoláris rendellenességek gyógyszerei különböznek a többi depressziós típusnál alkalmazott gyógyszerektől, de nagyon hatékonyan segítik elő a beteg hangulatának stabilizálását.

Szezonális érzelmi rendellenesség (SAD)

Ez a fajta depresszió akkor fordul elő, amikor a napok rövidülnek ősszel és télen. A hangulatváltozás a test természetes napi ritmusának, a szem fényérzékenységének, vagy a kémiai hírvivők, például a szerotonin és melatonin működésének változásaiból adódhat. A vezető kezelés a fényterápia, amely magába foglalja a napi üléseket egy intenzív fényforrás közelében. A depresszió szokásos kezelése, például pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés is hatékony lehet.

Kifejezetten nőkre jellemző depresszió típusok

Bár a nők esetében amúgy is nagyobb az általános depresszió kialakulásának kockázata, még két különböző depresszió típusnál is ki vannak téve kockázatnak, amelyeket a reproduktív hormonok befolyásolnak; perinatális depresszió és premenstruációs diszforikus rendellenesség (PMDD).

Perinatális depresszió

Ez a depresszió típus magába foglalja a súlyos és enyhe depressziós epizódokat, amelyek terhesség alatt, vagy a szülés utáni első 12 hónapban fordulnak elő (szülés utáni depressziónak is nevezik). A perinatális depresszió hét szülő nőből egyet érint, és pusztító hatást gyakorolhat a nőkre, a csecsemőikre és a családjukra is. A kezelés magába foglalja a tanácsadást és a gyógyszeres kezelést.

Premenstruációs diszforikus rendellenesség (PMDD).

Az ilyen típusú depresszió a premenstruációs szindróma, vagy PMS súlyos formája. A PMDD tünetei rendszerint röviddel az ovuláció után kezdődnek, és a menstruáció kezdete után fejeződnek be. A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), például a fluoxetin és a sertralin csökkenthetik a tüneteket.